2012. december 6., csütörtök

Mitől lesz karácsony a karácsony?


Ha szeretet tölti be, a legkisebb lakásból is igazi otthon varázsolható, ahova jó hazajönni. Sőt, valójában az otthont nem is lehet falak közé rakni, mert a szívünkben van. A Karácsony egy ugyanilyen „valami”, ami szeretet nélkül semmit sem ér. Ha megteremtjük magunkban, és a környezetünkben azt a kellemes biztonságot, megnyugvást, akkor ott az otthon. Ez egy érzés, ami jöhet a társunktól, vagy saját magunktól.

De ha társ nélkül, egyedül is töltjük, töltenénk a Szent Estét, nem kell magányosnak lenni. A szeretet mindent betölthet, és ha másokra figyelünk, azzal nem csak jót teszünk, de a saját magányunkat is egyből megszüntetjük.

Boldogtalan csak az lehet, akinek az életéből hiányzik a szeretet, és ez önmagunk szeretésével kezdődik. Ha mindig kívül keressük a boldogságot, és mástól tesszük függővé, olyan illékony, bizonytalan helyzetet teremtünk magunknak, amitől függni „életveszélyes”. A belső béke, a szeretet belőlünk kell hogy kiinduljon. Aki szeretni tudja magát, azt mások is szeretni fogják, mert egyből egy szeretetre méltó ember benyomását kelti mindenkiben.

Másoktól nem a saját életünk megoldását kell várni, és nem mástól kell függővé tenni a saját boldogságunkat. Adni akkor tudunk, ha bennünk már megvan az érzés. És milyen jó egy olyan ember mellett lenni, aki szeret. Az, hogy magunkat szeretjük, a legkevésbé sem önzés. Sőt! Amint eljutunk oda, és nem mástól várjuk, azonnal megteremtődik a belső béke, amihez minden ember vonzódik, még ha nem is tudatos szinten. A másikat elfogadni teljes valójában, úgy, ahogy van, a hibáival együtt, csak akkor tudjuk, ha már magunkat is elfogadtuk. Változtatni pedig szintén csak saját magunkon tudunk. Mindennapjainkat úgy élhetjük, ahogy mi akarjuk, és nem a másik változásától, hozzáállásától kell függjön a mi viselkedésünk. A lélek önmagában teljes és sérthetetlen. Nem hiányzik belőle semmi, és nem is kell neki semmi. A külső világ hajlamos elvakítani minket, de valójában a bőrünk alatt egyformák vagyunk. Nem a másik bőrébe, és az azáltal megjelenített képbe szeretünk bele, hanem abba a lénybe, aki benne lakozik. Az pedig tökéletes. A hibáival együtt tökéletes. Az ego elengedésével rájöhetünk, hogy valójában mihez is ragaszkodtunk idáig? Ha már nem azok a felszínen megjelenő dolgok lesznek fontosak, akkor nem szenved tovább az ego és nem hajt minket a megvalósíthatatlan felé, nem akar a vágyainak élni. És ettől megszűnik a szenvedés.
Ha az ember ráébred arra, hogy ő teljesen független attól, amit az ego akar, akkor észrevehető lesz, hogy a tiszta lélek a szeretettől működik, nincs szüksége másra a boldogsághoz. A társsal való együttlét segíthet ráeszmélni a valódi értékekre, valódi önmagunkra. Igaz ez hoz magával vitákat, és megoldandó feladatokat, de ezeken keresztül tanulhatjuk meg az élet valódi értelmét. Ahogy a kisgyerek is sok gyakorlással sajátítja el a legalapvetőbb dolgokat, ami az élethez kell, úgy felnőttként is többször kerülünk olyan helyzetbe, ami nehézséget okoz, de csak addig, amíg meg nem tanuljuk jól csinálni.
A Karácsony lehetőséget ad az egymásra figyelésre, felhívja a figyelmet a szeretetre, amit nyilván az év többi napján is ugyanannyira szem előtt kellene tartani, csak ugye a kifogások.

Idén csináljuk másképp, mint eddig! Ne vesszünk össze, még ha nyomós okot találnánk rá, akkor se. Legyünk békében önmagunkkal, figyeljünk a másikra, hagyjuk, hogy úgy legyen, ahogy szeretné, bízzunk benne, hogy ő is jót akar nekünk. És kérjük meg az angyalokat, segítsék a tervünket! Én biztos vagyok benne, hogy ők nagyon figyelnek ránk, és csak arra várnak, hogy az emberek végre hittel szólítsák meg őket! 

Körmöczi Zsuzsanna


Kristálygyógyászat 4. rész


Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll.


Nincsenek megjegyzések: