„És mégis mozog” - Galileo Galilei

Galileo Galilei, a heliocentrikus (napközpontú) világkép egyik legelismertebb terjesztője. Jelen korunkban, ez szinte természetes: A Föld a Nap körül kering. Az 1600-as éveket azonban nem a tudomány és a realitás, hanem az egyház megkérdőjelezhetetlen hatalma uralta, és aki az általa hirdetett tanokkal szembe mert szegülni, az életével is fizethetett a máglyán. Ebben a cikkben annak járunk utána, Galilei mégis miért tartotta fontosnak terjeszteni az általa tudományos felfedezésekkel alátámasztott elméletet, és miért tudta életét megőrizni annak ellenére, hogy az egyház elítélte.

1564. 02. 15-én született, zenész családban. Apai hatásra kezdett bele az orvosi tanulmányokba, de igazából a matematika és a fizika érdekelte. Mikor az egyetemet anyagi okokból abba kellett hagynia, figyelme véglegesen a természettudományok felé fordult. Elsőként ő használta az égbolt tanulmányozására a távcsövet – sokan tévesen neki tulajdonítják annak feltalálását, de azt már korábban feltalálták. Saját maga készített távcsövével 1610-ben felfedezte a Jupiter négy nagy holdja közül hármat, majd még egyet; megfigyelte, hogy ezek néha el-eltűnnek a Jupiter mögött, tehát úgy gondolta a kisebb holdak a Jupiter körül keringenek. Megfigyelte a Vénusz Holdhoz hasonló fázisait. Felismerte és lejegyezte a Napfolt tevékenységeket, valamint, hogy a Hold felszíne nem egyenes, hanem hegyek és völgyek alkotják. Mindezen felismerései arra sarkallták, hogy ellentétben az egyház által hangoztatott geocentrikus világképpel (vagyis a Föld van a középpontban, a Hold és a többi égitest körülötte ’állnak’), a kopernikuszi világkép lehet a helyes, miszerint a középpontban a Nap áll és a Föld és a többi bolygó körülötte keringenek. Mindezt közzé is tette műveiben, amire egy idő után az egyház is reagált. 1632-ben perbe fogták, az egyházi törvényszék (vagyis a Szent Inkvizíció) felszólította, hogy vonja vissza tanait, és tagadja meg műveit. A per tétje akár Galilei élete is lehetett volna, hiszen alig 30 évvel korábban Giordano Bruno dominikánus szerzetest többek között, a heliocentrikus világkép hirdetésének vádjával ítélték máglyahalálra. Galilei azonban befolyásos barátokkal büszkélkedhetett egyházi körökben, akik ugyan nem ismerték el felfedezéseit, mégis közbenjártak érdekében. E miatt az ítélet: életfogytiglani házi őrizet, valamint könyveinek betiltása, súlyos tévedés és eretnekség gyanúja miatt. Galilei ennek ellenére titokban tovább dolgozott, egészen addig, míg az őrizet alatt meg nem vakult. 1642 januárjában, békében hunyt el. Híres mondása: „És, mégis mozog” , egyes források szerint az ítélet kihirdetése után hangzott el.

Galilei a 24/6-os csoportot erősíti, 6-os sorsszámával, képes megmutatni a világ számára, a szépséget, a rendszert. Ez a szám a leginkább kompromisszum kész, ők azok, akik saját és mások érdekeit nézve inkább a békés kompromisszumot választják, mint a nyílt konfrontációt. Erre bizonyíték többek között az a munkája, amelyben formálisan visszavonja a napközpontú világkép mellett felsorakoztatott érveit, de aki képes a sorok között olvasni az látja, hogy éppen megerősíti azt. (Dialogo: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról) Minden 6-os sorsszámmal rendelkezőnek feladata hogy kiálljon magáért, saját nézeteiért, véleményéért, de ennek nem feltétlenül kell provokatívnak, sértőnek lennie. Galileo is ezt az utat választotta.

4-5-6 síkja rendkívül ellenállóvá teszi, nagy fizikai erőt kölcsönöz az illetőnek. a férfiak sokszor robosztusak, a nők pedig átlagon felül bírják a munkát. A természettudományok iránt való rendkívüli érzékenységét a képletében meglévő sok 6-os szám adja. Ezekkel, és a sorszámával együtt ért jól nem csak a fizikához, de a zenéléshez is: kiválóan játszott lanton és orgonán. Akinek a képletében ennyire túlsúlyban van a 6-os szám, ott általában nagyobb jelentőséget kapnak a gasztronómiai élvezetek (esetleg azok hiánya). Galileo, tagja volt az ún. "haspókok klubjának", ahol mindenféle egzotikus állatot kóstoltak meg, kígyót, sőt egyszer egy baglyot is.

Az, hogy munkássága ennyire beleivódott a köztudatba, hogy az utókor elsősorban rá emlékezik, ha a heliocentrikus világképről van szó – hiszen az ókortól kezdve sokan foglalkoztak ezzel az elmélettel – az a hiányzó 7-8-9-es síkjából adódik. Akinek ez a sík nincs meg, az a fejlődés útját kell járja, szinte mindig a jövőt fürkészi, valami újat alkotva vagy hirdetve, olyan módszerrel, ahogy azt előtte még senki sem tette.

Élete és művei, egy új korszakot nyitottak a kutató elmék számára, alapot nyújtva többek között Newton és Einstein és még számos nagy gondolkodó számára.

„Ha fejlődni akarsz, fogadd el, hogy bolondnak fognak tartani.”  (Epiktétosz)

Szerző: Fejérvári Laura, okleveles számmisztikus és Tarot mester

További érdekességek a kártyavetésről: http://tigrisszem.tk/index.php/tarot-kartya 

Az Achirit Ezotéria oldalán megjelenő összes cikk és írás a szerzői jog védelme alatt áll.